Biztonsági ajtó beépítési tanácsok

Egy biztonsági ajtó akkor képes feladatát maradéktalanul ellátni, ha beépítése kellő gondossággal és szakszerűséggel történik. Minden nyílászáró elhelyezésénél fontos a vízszintes és függőleges pontos beállítása, ezek híján egy több ponton záródó ajtó valahol szinte biztosan szorulni, akadni fog. Ugyanennyire és ugyanezen okokból fontos a vasalatok helyes beállítása is. A helytelen beállítás következtében az ajtólap és a tok, valamint a gumi tömítés sérülhet, az ajtóról a festék, vagy fólia ledörzsölődhet, a zárszerkezet élettartama az erőltetés következtében megrövidülhet. A pontos és szakszerű munkát nem pótolhatja semmi!

Szintén nagyon fontos, hogy a biztonsági ajtót milyen módon erősítjük a falhoz. Egyes típusoknál, például az akciós biztonsági bejárati ajtóknál, vagy a fa borítású bejárati ajtóknál az ajtótokok rögzítésére a tokon elhelyezett szerelőnyílásokon keresztül van lehetőség. Más esetekben (például a műanyag ajtóknál) a rögzítést a tokprofil oldalába kapcsolható falazókarmok teszik lehetővé, esetleg a kereskedelmi forgalomban is kapható rögzítőkarmok (Hilti-szalagok) is felhasználhatóak. A legfontosabb az, hogy az ajtótok és a fal közötti kapcsolat kellően erős legyen. A különböző térelhatároló falak különböző rögzítési technikákat igényelnek. Általában elmondható, hogy a rögzítéshez használt csavaroknak annál mélyebben és annál nagyobb átmérővel kell a falazatba hatolniuk, minél gyengébb, porózusabb annak anyaga. Így például egy panellakásnál akár feleakkora csavar és dübel is elegendő lehet, mint egy modern, légkamrákkal jó hőszigetelővé tett tégla fal esetén. Általában elmondható, hogy célszerű a rögzítéshez 8-10 milliméteres átmérőjű, „húzásra is tartó” dübeles technikát alkalmazni.

A biztonsági ajtó szoros értelemben vett beépítésének utolsó fázisa az elhelyezési hézagok purhabbal történő kitöltése. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a frissen kifújt, látszólag nem túl nagy térfogatú purhab a végleges megszilárdulásakor a többszörösére dagad és képes akár arra is, hogy a biztonsági ajtók erős acél tok szerkezetét összenyomja. Ennek elkerülése végett a biztonsági ajtók sarok pontjait nyomjuk ki először purhabbal, amikor az megszilárdul, akkor töltjük ki teljesen, oly módon, hogy ne tudja a hab megnyomni a szerkezetet, mert előfordulhat az is, hogy az ajtó tokja megcsavarodik, ezáltal a zárnyelvek nem képesek akadálymentesen behatolni a tok belsejébe.

Az elhelyezési hézagokba fújt purhab megszilárdulása után célszerű az elhelyezési hézagokat kívül, és belül egyaránt eltakarni. Egyes biztonsági ajtók saroktokos kiképzésűek, azaz a külső oldalon levő tokszáruk szélesebb és magasabb a belső oldalinál. Ezeket az ajtókat a fal sarkához lehet beépíteni, előnyük, hogy az elhelyezési hézagok takarása a külső oldalon már megoldott.

Gyakori, gyors és költségkímélő takarási mód az elhelyezési hézagok leglettelése, majd festése, tapétázása is, ezek akár házilag is elvégezhetőek, ajtónként kb. 15 perces ráfordítással, pár száz forintos anyagköltséggel.

Nyílászárókra vonatkozó hőtechnikai tanácsok és előírások

A közhiedelemmel ellentétben az e téren érvényben lévő szabványossági követelmények nem csak a nyílászárók hőszigetelési képességére, hanem a térelhatároló szerkezetek (falak) állagvédelmére és az épületben élő, vagy dolgozó emberek egészségvédelmére is kiterjednek. Az állagvédelem e téren legfőbb célkitűzése, hogy a homlokzati falak külső és belső felületén a penészképződés kialakulásához vezető páralecsapódást, nedvesedést megelőzze, ezáltal járulva hozzá egy egészségesebb belső környezet kialakításához. A homlokzati nyílászáró szerepét soha nem önmagában kell vizsgálni, hanem a beépítés módjával, a szellőzési lehetőségekkel és a környező térelhatároló szerkezetekkel, hőhidakkal együtt. Könnyen előfordulhat, hogy egy kitűnő hőszigetelésű modern műanyag ablak körül alakul ki belső penészesedés, ha az építés során az ablak körüli hőhidak megszűntetéséről nem gondoskodtak, például az ablak felett szigeteletlen, vagy gyengén szigetelt maradt egy öntött beton áthidaló. A rossz hőszigetelés nem csak pénztárcánk, de akár egészségünk ellensége is lehet, ezért fontos, hogy a nyílászárók körüli hőhidakkal is számoljunk.

Ugyanakkora külső hőmérséklet és fűtési teljesítmény mellett a belső tér hőmérsékletét jelentősen megemelhetjük jó hőszigetelésű homlokzati nyílászárók alkalmazásával. képessége).

A biztonsági ajtó és bejárati ajtó hővédelmi kérdései

Cégünk több féle, különböző funkciójú biztonsági és bejárati ajtót kínál önnek. A bejárati ajtók alapvetően két fő csoportra oszthatók: kültéri és beltéri bejárati ajtókra. A beltérre ajánlott bejárati ajtókat soha nem javasoljuk kültérre, vagy olyan helyre tenni, ahol érintkezhetnek a külső, fűtetlen levegővel. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy a külső és a belső tér nagy hőkülönbsége miatt hőhidak alakulnak ki, amelyek páralecsapódáshoz és az ajtó felületvédelmének, esetleg zárszerkezetének károsodásához vezetnek. Ez a nem kívánt jelenség még az egyébként jó hőszigetelő képességű anyaggal (pl. kőzetgyapottal) töltött ajtókkal is előfordulhat. A bejárati ajtóknak általában biztonsági funkcióval is kell bírniuk, ennek fokozására a gyártók több eljárást is alkalmaznak, a hőszigetelés szempontjából különböző eredménnyel.

A biztonsági ajtók egyik közkedvelt típusa az acél biztonsági ajtó

Az acél egy rendkívül erős, a külső, mechanikai hatásoknak rendkívül jól ellenálló fém, ezért a bejárati ajtók biztonságának fokozásához a gyártók előszeretettel alkalmazzák. Homlokzati nyílászáróként történő felhasználásakor ugyanakkor hátrányt jelent, hogy a hőt jól vezeti, ezért ennek kiküszöbölésére egyes típusoknál fa burkolatot kap, mely nem csak szigetelési és páralecsapódást gátló képességeit, hanem esztétikáját illetően is előnyös megoldást jelent.

A műanyag bejárati ajtók homlokzati nyílászáróként elsősorban jó hőszigetelő képességük, nagy modellválasztékuk és egyedi méretben történő gyártásuk miatt népszerűek. Általában 3-5 légkamrás kivitelben, U-acél merevítéssel készülnek, az ajtó külsejét alapvetően a vevő választása szerint megformázott, két PVC-panel közötti polyuretán habból készült ajtópanel határozza meg.

A kültéri nyílászárók szinte mindegyike lágyütköző gumival szerelt, mely garantálja az ajtó jó légzárását, azt, hogy a külső, hideg levegő ne legyen képes beáramolni az ajtólap és a tok közötti résen a belső, meleg térbe. A szigetelő gumi állapota a nyílászáró hőszigetelő képességének szempontjából kulcsfontosságú. Ha megsérül, esetleg elöregszik, pótlásáról, cseréjéről mindenképpen gondoskodni kell.

Minden, kültérre kerülő nyílászárót úgy kell beépíteni, hogy az ajtó, illetve az ablak tokját hézagmentesen körbefújják purhabbal. A szakszerűtlen nyílászáró beépítések talán legelterjedtebb oka a purhab folytonossági hiánya, melynek következtében az új ablak melletti hézag „szelel”, télen érezhetően hidegebb, mint a környezete. Az utólagos hőszigetelések korában a falnyílás és az ajtó, ablak méretezésekor arra is érdemes figyelni, hogy az utólagos hőszigetelés (legyen az polysztirol hab, vagy akár kőzetgyapot) „be tudjon fordulni” a falnyílásba, hogy ezáltal kiküszöbölhessük a bejárati ajtó, vagy az ablak melletti hőhidat.

Ennek eszköze lehet például a műanyag ablakok tetejére és oldalára szerelt toktoldó elem, melynek az utólagos hőszigetelést ütköztetve hőhídmentes, jól szigetelő felületet kapunk, ahol sem a meleg nem illan el, sem a penész nem telepedhet meg. Különösen homlokzati nyílászáróknál fontos, hogy akár utólagos hőszigeteléssel, akár takarólécek alkalmazásával tüntessük el a nyílászáró melletti elhelyezési hézagot. Ezek hiányában az időjárási hatásoknak kitett purhab elöregedhet, megsérülhet és elveszítheti jó hőszigetelő és tömítő képességét.

Biztonsági ajtók betörésvédelmi szemmel

Egy szemmel láthatóan robosztus biztonsági ajtó már megjelenésénél fogva is arra ösztönzi a hívatlan látogatókat, hogy olyan lakást szemeljenek ki maguknak, ahol régebbi, sokkal kisebb energiával, gyorsabban és biztosabban feltörhető nyílászárót találnak, érdemes tehát egy új bejárati ajtóba beruházni.

A bejárati ajtók biztonságát hőszigetelésükhöz hasonlóan több módszer alkalmazásával is emelik a gyártók. Akciós acél biztonsági ajtónk például központi záras kivitelű, tolórudazatos rendszere 12 pontos záródást biztosít az ajtólap oldalán, alján és tetején, melyet egyes esetekben további 3-4 záródási pont egészít ki egy második, felülre szerelt zár révén. A biztonsági ajtók közismerten vastag, nagy ellenállóképességű acélból készült zárnyelveivel bizony meggyűlik a pajszeros-feszítővasas betörők dolga. Feltörésük nem csak nagy zajjal jár, hanem hosszú időt is vesz igénybe, ráadásul könnyen lehet, hogy a feltörési kísérlet kudarccal végződik.

Gyakori módszer a biztonsági ajtók pánt felőli támadása, melynek során a nem kellően védett ajtót a pánt felőli oldalon feszítővassal megemelik, majd a zsanért vagy eltörik, vagy egészen egyszerűen leemelik a tokra felszerelt ellendarabról az ajtólapot, így hatolva át a mechanikai védelmen. Ez ellen különböző módszerekkel védekeznek a bejárati ajtókat gyártó vállalatok. Az ajtólap csukott állapotában a tokba forduló, úgynevezettt rejtett zsanért alkalmazhatnak, mint az akciós biztonsági ajtónk, vagy a fa borítású biztonsági ajtók esetén, esetleg kiemelésgátlóval szerelik a nyílászárót, mint például az Extra Strong, vagy a természetes megjelenésű, fagyapotból készült bejárati ajtóink esetén.